Az örök igazság: kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci

Vidékünk járási futballja köztudottan biceg. Sok településnek még focicsapata sincs, amely a sportszerető emberek számára megszépíti a szürke hétköznapokat. Ezt a szerepet, űrt próbálja betölteni az Ungvári járás másodosztályában kardoskodó Eszeny.

A hétvégén, hazai környezetben Onokóc ellen lépett pályára a tavaszi idényben magabiztosan menetelő eszenyi gárda. Közel kétszázan szurkoltak a hazai csapatnak. A játékot ők irányították, többet birtokolták a labdát és a tizenhatosukhoz szögezték a vendégeket. Tucatnyi helyzetet alakítottak ki, ám azokat nem tudták gólra váltani. Az ellenfél kontrákkal próbált előnyhöz jutni, amik rendre meghiúsultak. A találkozó pontosztozkodással végződött – 0–0. A tíz csapatból álló pontvadászatban a 33 pontos Eszenyt csak a 35 pontos Nevicke és a 37 pontos Szerednye előzi meg.

Talán sokan emlékeznek még Zán Attila csapi, zápszonyi majd őrdarmai sikereire, amelyről korábban lapunkban is beszámoltunk. Most a Nagydobronyi Sportiskola kis növendékei mellett az eszenyi gárdát látja el szakmai tanácsaival. A mérkőzést követően a mesterrel beszélgettünk, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a községben, különösen a fiatalok körében, egyre népszerűbb a futball.

– Mi hiányzott a mai győzelemhez?

– A mai kötelező három pont megszerzéséhez többet kellett volna járatni a labdát, mindemellett sok hibával játszottunk. A pontatlan passzok és eladott labdák, mind rányomta bélyegét az eredményre. Ilyen a foci...

– A bajnokság elején repülőrajtot vett a gárda, sokáig az élen álltak. Mi a titok nyitja?

– Márciusban kértek fel a csapat szakmai irányítására. Több felkészülési és barátságos mérkőzést is játszottunk a szezonrajt előtt. Egy jól összeszokott és rutinos csapatot vettem át, így keveset kellett hozzátenni a sikerhez. Valóban remek rajttal indultunk a szezon elején, sajnos, a legutóbbi, Nevicke elleni hazai vereség és a mai döntetlen alapján hullámvölgybe került a csapat. Remélem, hamar kilábalunk belőle. A felnőtt csapatban, de különösen az ifiben sok a tehetséges labdarúgó, akik még sokra vihetik. Egyébként nem mindannyian eszenyiek, ungvári légiósunk is van.

– Mi lehet a mostani visszaesés oka?

– A probléma gyökere az edzések hiányában keresendő. A kondícióval is gondok vannak, a második játékrészre elfáradnak a játékosok. De nem várhatjuk el, hogy a munkából hazaérkezők hetente kétszer még a focipályán edzzenek. Pénzügyi gondok is sújtják a csapatot. Hisz, ahogy mondani szokták, kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci. Lenne perspektíva ebben a csapatban, ám Kovács Ferenc polgármester nem áll mellénk. Szerencsénkre Balogh Attila református tiszteletes, az ungi egyházmegye esperese patronálja az együttest. Az ő felkérésére érkeztem a csapathoz.

– Szerepel a célok között a bajnoki cím?

– Az első háromban szeretnénk végezni. Legnagyobb riválisaink Szerednye, Nevicke és Salamon. A hétvégén idegenben, Szerednyén zárjuk az első kört. Ha elhozzuk a három pontot, dobogós helyen várhatjuk az őszi idényt. Úgy vélem, sikeres korszak előtt állunk. Eddigi pályafutásom legnagyobb eredménye az volt, amikor a Csapi Lokomotív edzőjeként először a járási, majd a megyei bajnokságot is megnyertük, és egy évig az ukrán negyedik vonalban szerepeltünk. Remélem, Eszenyben is valami hasonló kezdődött el.

– Milyen állapotok uralkodnak az Ung-vidéki futballban?

– A megyeihez hasonlóan fejlődik, egyre jobb csapatok indulnak a pontvadászatban, kiélezett, izgalmas és színvonalas a bajnokság. Több fiatal alakulat is felzárkózik az élvonalhoz. Régi igazság, hogy ha vannak eredmények, jön a közönség is.

– Sok helyen egyre erőteljesebben nyilvánul meg a futballhuliganizmus...

– Ez a mi szurkolóinkra nem jellemző. A játéktéren és a partvonalon túl is rend van. Viszont ez nem mondható el minden csapatról. Agresszív és kemény játékáról hírhedt a járásban például a nevickei csapat.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó